Vasárnap, 2013. szeptember 15-én nagyon szép idővel fejeződött be a Magyar Zarándokút bajai szakaszának megnyitó zarándoklata. És nem csak a szép idő hagyott bennünk nagyon jó emlékeket, hanem hitünk megélésének lehetősége, új élmények, ismeretek, s talán új és jó emberi kapcsolatok megszületésének is helyszíne volt e két nap.
Dr. Kiss Hajnalka kalocsai- és Majorcsics Gábor bajai zarándoksegítők munkáját dicsérve, - és egyúttal megköszönve - a mintegy 48 km hosszú utat az ÚT nevezetességeinek megtekintésével, kegyhelyeinek felkereséseivel és az ÚT által megszületett vagy már a korábbiakban megfogalmazódott Hithez, Élethez fűződő gondolatainkat osztottuk meg egymással. Jó volt együtt eltölteni ezt a két napot, kicsit megismerni egymást, kicsit elfáradni, de testileg – lelkileg feltöltődni. Kalocsán az utunkat a Szent István templomban, és másnap este Baján, a Szent Antal plébánia templomban szentmisével fejeztük be.
Egy zarándokúton, - aki eljön, és velünk tart - mindig kap valamit, talán lelki feltöltődést, talán választ egy saját, belső kérdésére, talán csak egy-egy új ismeretet, - talán még időt a változáshoz - de valószínűleg azt, amire, és akkor szüksége van.
Talán nem véletlenül haladtunk el Baján IV. Károly emlékműve előtt sem, - melynél zarándoktársaink kegyeletüket rótták le - és olvashattuk el ezt a két sort, ami mindnyájunkhoz szól: „Magyarok tanuljátok jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek”.
Ha csak egy kicsit mindenki lép ebbe az irányba, már tettünk valamit Hazánkért is. A „lépés” - jelen esetben – valóságos és jelképes is. Hiszen egy lépés, aztán sok lépés, és már úton vagyunk, JÓ ÚTON vagyunk. És még egy kis örömhír ezen az úton: Baján is kijelölésre és átadásra került a Magyar Zarándokút egy újabb szakasza, az ÚT megtételét segítő tájékozódási műtárgyakkal.
Budapest 2013. szeptember 17. dr. Barnáné Károsi Klára
