Tóth Péter Lóránt beszámolója:
"...szemünkben rejtőzik a torony, melyről beláthatjuk ismeretlen hazánk vidèkeit..." József Attila
Nagypènteki nyitòzarándoklat a Magyar Zarándokùton. Budapest, Gellérthegy Sziklakápolna - Szigetszentmiklós.
"Vannak vidèkek, gyönyörű tájak, ahol a keserű számban édessé ìzesül, vannak vidèkek, legbelül..." Kányádi Sándor
Nagyszombaton is folytattuk utunkat a Magyar Zarándokúton. Csapatunk kettè vállt, a gyalogos zarándokok 30 kilòmètert teljesìtettek, mi pedig bringára ültünk és Dabas felé egy kitèrővel 70 kilométer után érkeztünk Szigetbecsère.
Újra és újra megtapasztalom mennyi titokzatos, szép vidék van hazánkban...
Számomra ez az Ùt a ma estèvel véget ért. Rövid, de lèlekerősìtő kettő nap volt Hùsvèt ünnepèn.
Zarándoktársaimnak további (eső mentes) jó utat kìvánok Bajáig!
dr. Barnáné Károsi Klára beszámolója:
Örömmel néztem a Gábor képeit a 2018. évi nyitózarándoklatról. Az első nap kivételével én is részt vettem ezen, de a képeket nézve az jutott eszembe, hogy ugyanazt átélve, mégis mennyire más és más képek, események maradnak meg bennünk. A nyitózarándoklat eseményeinek első két napjáról Péter Lóránt Tóth írt beszámolót, . - sajnos Ő már ezt követően, - egyéb elfoglaltsága miatt -, nem tartott velünk -, ezt folytatva szeretném megosztani Veletek a később történteket, persze képeket is mellékelve.
A harmadik napon Szigetbecséről (Czár János vendéglő/szállás) indultunk - immár gyalogosan -, Dunavecsére. És a már szokásosnak mondható dunavecsei vendégszeretettel kísérve, hiszen a dunavecsei zarándoksegítők már Szigetbecsétől velünk tartottak. Többen nem először mentünk ezen az úton, de sokadjára is: mindig feltöltő, mindig új és új részleteit mutatja meg. A Soroksári Duna-part, a Tassi zsilip, majd a töltésen haladva az ott élő állatokat, tájat figyelve egy kicsit mindig más és más élményt nyújt. A csoportos zarándoklatnak vitathatatlan előnye az időközönkénti együtt haladás, a beszélgetések, mások meghallgatása, a saját gondolataink megfogalmazása. Erre a szakaszra ez nagyon igaz volt. Az este a nagyon jó dunavecsei zarándokszálláson fejeződött be, éjszakába nyúló beszélgetéssel..
A következő nap cél állomása Solt volt. A változatos tájon, - igen mert az alföldi táj is lehet változatos (sík területek, vizes élőhelyek, homok dombok váltakozása) haladtunk Soltig. E napnak a különlegessége volt a hozzánk csatlakozó osztrák és lengyel zarándoktársaink megjelenése volt. Immár több nyelven folyt a beszélgetés, - a solti borospincéknek köszönhetően csökkenő nyelvi akadályokkal -, és az esti, Miháczi János által főzött vacsora mellett, hosszú beszélgetés vette kezdetét. Másnap gyalogosan haladtunk tovább a Szelidi tói zarándokszállásig. Ez az útszakasz jelentős részében a Duna mellett halad, szép időben nagyon sokat beszélgetve tettük meg ezt a szakaszt is. A Szelidi tói zarándokszállás a már megszokottnak mondható renddel és kedvességgel fogadott bennünket. A rend és a tisztaság az Edit Cserhátiné K munkájának köszönhető, és a fogadásunkon a kedves "kalocsai asszonyok" Firák Lászlóné Erzsike vezetésével vettek részt. Nagyon finom vacsorával, süteményekkel vártak bennünket. Másnap a csoport ketté vált, egy része János Miháczi, és Gábor Majorcsics vezetésével gyalogosan, a másik része kerékpárral Homokmégyen keresztül indult a fajszi zarándokszállásig. Én a Homokmégyre tartó csoporttal mentem. A homokmégyi fogadásunk: MINDIG FELEJTHETETLEN. Nem először, - és remélem, hogy nem utoljára jártam/járok ott, A homokmégyi asszonyok a vidámságukkal, ember-, és élet szeretetükkel példaértékűek lehetnek valamennyiünk számára. Ridegné Mártika szervezésében voltunk a Kálváriánál, a templomban, meghallgattuk a homokmégyi gyerekek helytörténeti előadását, jártunk a frissen kialakított zarándokszálláson, ahol rendkívül ízletes ebéddel vártak, és útravalóul gyönyörű kézzel festett tojásokat kaptunk, azzal a feltétellel, hogy jövőre vissza kell hozni. A többiekkel, és a fajszi polgármesterrel (Berta Zsolt) az esti órákban találkoztunk a fajszi zarándokszálláson. A felújított zarándokszállás nagyon szép helyen van, igazán jó szálláshely az erre járó zarándokoknak. Én a felújítás óta először aludtam itt, - így az estére ideérkező Rideg Lacival és feleségével Évával -, felelevenítettük, hogy ez milyen is volt régebben... Ezek a beszélgetések!!!!! Mindent megérnek!!!!!! Másnap, - sajnos már a vége felé közeledve -, a csapat gyalogosan indult el Bajára.Én a Szent László hídnál lévő szoborcsoportig mentem a többiekkel Ott elköszöntem és visszaindultam, mert hát hétvégén munka, választások voltak.
Remélem, hogy valaki folytatja, hogy mi történt a fajszi szoborcsoporttól Bajáig!!!!!!!!!
Én szeretem ezeket a csoportos utakat, zarándoklatokat, idén is nagyon jó csapat "jött össze".
Örülök, hogy megismerhettem Dóczy Pétert, az idei zászlós zarándokunkat, remélem, hogy még az ÚT kapcsán többször, többen fogunk vele találkozni.
KÉPGALÉRIA:
https://photos.google.com/share/AF1QipM0BCLpmEqSccrYys99jVyDj-CBhw_g1wXr...