Ezzel a címmel került sor március 29-én, egy héttel az országgyűlési választások előtt a solti Mária Neve Római Katolikus Egyházközség által szervezett zarándoklatra. Fontosnak tartottuk felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzet fennmaradásának alapját és biztosítékát, a keresztény családok és az általuk alakított közösségek képezik. Éppen ezért hívtunk és vártunk programunkra olyan családokat, fiatalokat és időseket egyaránt, akik egyetértenek e kérdéskör fontosságával.
A reggeli órákban a dunavecsei Római Katolikus plébánián gyülekeztünk, ahol az egyházközség tagjai láttak vendégül minket étellel, itallal, majd a templomban imádkozva és énekelve készültünk fel az útra. Valamivel kilenc óra után indultunk a Magyar Zarándokút útvonalán lobogó zászlókkal, - becsléseink szerint hetvenen - első állomásunk, Apostag irányába. A kezdeti kilométerek még könnyen mentek. Apostagon is betértünk a templomba imádkozni és énekelni Czár Iván atya és Babenec László dunavecsei kántor úr vezetésével. Iván atya körkérdésének köszönhetően kiderült, hogy az ország számos pontjáról érkeztek zarándokok a felhívásunkra. Így a négy érintett település - Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza és Solt- hívő és kevésbé vallásos polgárain kívül Kiskőrös, Szabadszállás, Kecskemét, Székesfehérvár is képviselte magát. Ezt követően a templommal szemközti plébánián, a helyi asszonyok frissítő italokkal és finom falatokkal kedveskedtek. Rövid pihenő után Dunaegyháza felé vettük az irányt. Nagyon jó beszélgetések, találkozások zajlottak az úton. A dél elmúlt már mire elértük a templomot, ahol az Úrangyala imádság után egy új éneket tanultunk, majd a dunaegyházi közösség tagjai is vendégül láttak minket. Ezután ismét útra keltünk immár utolsó állomásunk, Solt irányába. Egyre jobban éreztük tagjainkban a fáradtságot, de továbbra is jó kedvűen haladtunk. Nagy öröm volt látni a kisebb-nagyobb gyerkőcöket, ahogy fáradhatatlanul, telve energiával rótták a kilométereket. Néhányan még a zászlók cipelésétől sem riadtak vissza és többen szüleikkel együtt énekeltek is. Terveinknek megfelelően délután három óra tájban értük el a solti katolikus templomot, ahol csatlakoztak hozzánk azok, akik nem tudták vállalni az utat, de a céljainkkal egyetértenek. Rövid ima és éneklést követően az úgynevezett Katolikus tóhoz indultunk a zarándokkapun áthaladva. A tóparton felépített kemencében kenyérlángost sütöttek nekünk és a helyiek finom süteményei mellett friss italokat is kínáltak számunkra. Iván atya jegyespárokat is hívott, akik közül többen éltek is a lehetőséggel, mely egyfajta kapcsolódási pont is lehetett a közösségünkkel. Számos fénykép is készült az úton, melyek megtekinthetőek a www.marianeve.hu internetes honlapunkon, a Képgalériák menüpont alatt.
Mindent összegezve egy igazán szép lelki élményt, feltöltődést nyújtott ez az út. Közösségünk erősödött, ezáltal mindannyian gyarapodtunk. Az időjárás is csodálatos volt, mintha Isten mosolygott volna ránk az égből. Mindenkinek ajánlani tudom, hogy a Magyar Zarándokút egészét, vagy legalább néhány szakaszát járja be, hiszen az útvonal a települések között olyan csodálatos tájakon halad át, melyek a teremtett világ legszebb arcaként hatnak a szívünkre-lelkünkre.
